Torbágyi Hírek 2023.04.16. Húsvét 2. vasárnapja – Az isteni irgalmasság vasárnapja

ápr. 18. kedd 18.oo – szentmise
ápr. 22. szombat 18.oo – szentmise
ápr. 23. vasárnap  8.45 – szentmise

11.15 – szentmise

  •  Ma, irgalmasság vasárnapján teljes búcsút nyerhetünk, ha az alábbi feltételeket teljesítjük: gyóntunk, szentáldozunk, és imádkozunk a Szentatya szándékára. A búcsú elnyerésére minden templomban és kápolnában lehetőség van. Részleges búcsú akkor nyerhető, ha a hívő az irgalmas Jézushoz fordul imádságával.
  • Kedd este fél 8-9-ig folytatjuk az evangéliumról szóló tanulmányainkat a plébánián. Mindenkit szeretettel várunk!
  • A húsvéti idő pünkösdig tart, akinek nem sikerült elvégeznie a kötelező szentgyónást és szentáldozást, még megteheti.
  • Szombaton, ápr. 22-én délután 4 órától szkólatalálkozó lesz templomunkban. Részletek alább és a plakátokon olvashatók. Nagy szeretettel várjuk a híveket is!
  • Előre jelezzük, hogy az alsó tagozatos gyerekek tavaszi kirándulására május 13-án kerül sor. Számháború, palacsintázás szerepel a programban. Érdeklődni és palacsintasütésre jelentkezni a következő elérhetőségeken lehet: Horváthné Lehel Kriszti (lehelkri@gmail.com, +36202359735), Ther Pali (therpalko@gmail.com, +36205015770)

SZKÓLÁK TALÁLKOZÓJA

Időpont: 2023. április 22. szombat

Helyszín: Torbágyi Szűz Mária Neve templom

Tervezett program:

15:00 Szkólák fogadása a plébánia épületében

16:00-17:00 Szkólák bemutatkozása a templomban

17:30 Húsvéti vesperás a templomban

18:00 Szentmise

Celebrál: Balogh P. Piusz gödöllői premontrei apát

Orgonál: Farkas Domonkos

19:00 Séta a Közösségi Házba

19:20 Vacsora

20:00 Táncház

21:00 Búcsúvétel

Mindenkit nagy szeretettel várunk!

 

AZ ISTENI IRGALMASSÁG VASÁRNAPJA – „EZEN A NAPON MEGNYÍLIK IRGALMAM MÉLYSÉGE”

A Katolikus Egyház húsvét második vasárnapján ünnepli az isteni irgalmasság ünnepét, melynek két nagy szentje van: Fausztina Kowalska nővér és II. János Pál pápa.

A lengyel Helena Kowalska (1905-1938) egyik látomásában találkozott a szenvedő Krisztussal, aminek hatására 1925. aug. 1-jén belépett a varsói Irgalmasság Anyjáról nevezett rendbe, ahol a Fausztina Maria nevet kapta. Imádságaiban következetesen együttműködött Jézussal a lelkek megmentésében. Jézussal való beszédeit naplóban rögzítette.

Másik, 1931. febr. 22-i látomásában Fausztina nővér a feltámadt Jézust látta, amint két fénysugár árad a szívéből. Naplójában így olvasható: „Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. Kis idő múlva azt mondta Jézus: „Azt kívánom, hogy a képet húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!” A Krisztus átszúrt szívéből kiáradó két fénysugár, amely beragyogja a világot, a vért és a vizet képviseli – magyarázta el maga Jézus egy napon Szent Fausztina nővérnek a kép üzenetét.

Jézus diktálta le a kilencedet is Fausztina nővérnek: „Azt kívánom, hogy kilenc napon keresztül vezesd irgalmam forrásához a lelkeket, hogy erőt, enyhülést és mindenféle kegyelmet merítsenek belőle, amire szükségük van az élet küzdelmeihez, főleg pedig a halál óráján. Mindennap a lelkek más-más csoportját vezeted majd a szívemhez, hogy irgalmam tengerébe merítsd őket. S én bevezetem őket Atyám házába. Ez lesz a feladatod most és a jövendő életben.” A kilenced imáiban a hívők irgalmat kérnek maguknak és az egész világnak. Leginkább a megtérés kegyelmét és a békés halált. Az imával az irgalmasság cselekedetét gyakorolják.

  1. októberében az Úr Jézus Krakkóban Fausztina nővér figyelmét halála órájának tiszteletére hívta fel: „Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald, hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára.”

Fausztina nővér a II. világháború előestéjén halt meg. Életének ebben az utolsó időszakában kapta meg az isteni irgalmasság kinyilatkoztatását, s mindazt, amit megélt, leírta Naplójában. A II. világháború túlélői számára Szent Fausztina Naplójának e sorai olybá tűntek, mint az isteni irgalomnak egy különleges, XX. század nézőpontjából megírt evangéliuma. A kortársak felfogták üzenetét, mégpedig éppen a II. világháború során drámai módon felhalmozódott rossznak és a totalitárius rendszerek kegyetlenségének a tükrében. Mintha Krisztus azt akarta volna kinyilatkoztatni, hogy a rossz – amelynek az ember létrehozója és áldozata – elé állított végső korlát éppen az isteni irgalom. Ennek az irgalomnak természetesen része az igazságosság is, ám a világ és az ember történelme során az isteni tervben nem kizárólag az igazságosságé az utolsó szó. Isten mindig el tudja választani a jót a rossztól, s azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére: Isten a szeretet. A Fausztina nővér előtt megjelent megfeszített és feltámadt Krisztus eme igazság legfőbb kinyilatkoztatása. Leírásra került: „Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.”

A Fausztina nővér számára kinyilatkoztatott ígéretek valamiképp óvták a világot a II. világháború előtt, az isteni irgalmasság üzenete nagy erővel köszönt vissza Fausztina nővér életében és működésében, és a világ azóta újra visszafordul az irgalmasság felé. Ez az orvosság, a kegyelem a korunk veszélyes ideológiáival folytatott harcban. Talán Isten így ad útmutatást: azt üzeni, hogy irgalmasságához fordulva tudjuk a világ gondjait, problémáit orvosolni, gyógyítani. Az irgalmasság gondolata és üzenete végig jelen van a Szentírásban.

Karol Wojtyła Krakkó kőfejtőjében dolgozott, amely nagyon közel volt Fausztina nővér rendházához. Ott ismerkedett meg a II. világháború alatt titokban szemináriumba járó, munkásként dolgozó fiatalember – a későbbi pápa – az irgalmasságnak ezekkel a Fausztina nővér számára kinyilatkoztatott jeleivel. És így válhatott az isteni irgalmasság az ő keresztény életének, papságának, püspökségének és pápaságának is középpontjává. Már megválasztása után két évvel, 1980. adventjének kezdetén kiadta második, Dives in misericordia (Irgalomban gazdag Isten) kezdetű enciklikáját, mellyel mintegy programot is adott: „Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, s minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az Egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy »hathatós kiáltással« forduljon az isteni irgalomhoz.” János Pál pápa az irgalomról így vall: „Az irgalom rövid távon veszteségnek látszik. Hosszú távon azonban mindig nyereség. Az irgalom irgalmat szül.” Míg elődje, VI. Pál pápa (1963-1978) megfogalmazásában az irgalom, a „szeretet kultúrájának alapja.”Faustyna Kowalska boldoggá avatását II. János Pál pápa kezdeményezte, még Krakkó érsekeként, 1965-ben. Majd 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján, az eljárás elindítója immár pápaként avatta boldoggá Fausztina nővért. A szentté avatásra hét évvel később, 2000. április 30-án, ismét húsvét utáni első vasárnapon került sor, a megtestesülés misztériumát ünneplő jubileumi évben, amikor kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét az egész világra. Azt mondta II. János Pál pápa: „Abból a szívből az irgalmasság nagy forrása fakad, amely az emberiségre árad”. A szentatya hozzátette, az isteni irgalmasság üzenetével kívánja átvezetni az egyházat a harmadik évezredbe. „Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat!” „Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám…”

II. János Pál pápa, az isteni irgalmasság üzenetének fáradhatatlan hirdetője volt. Imádságában is irgalomért fohászkodott. Minthogy pedig az ima az egyetlen fegyver, amelyet a pápa használ, kérdésre felelve, hogy milyen imát mond a világért, azt válaszolta: „Irgalomért könyörgök. Igen, irgalomért.” A szentatya életével, pápaságával, betegségével és halálával is tanúságot tett Isten végtelen irgalmába vetett bizalmáról. Halála időpontja – 2005. április 2., az isteni irgalmasság vasárnapjának vigíliája – által mindez még nyilvánvalóbb megerősítést nyert. A lengyel pápát, ugyanúgy, ahogy ő Fausztina nővért, az isteni irgalmasság ünnepén avatta boldoggá XVI. Benedek pápa 2011-ben, majd szentté Ferenc pápa 2014-ben.

A történet tovább folytatódik. Ferenc pápa is az irgalmasságnak szentelte pontifikátusát. 2015. április 11-én, az isteni irgalmasság ünnepének vigíliáján tette közzé a szentatya az irgalmasság szentévét meghirdető, Misericordiae vultus kezdetű bulláját. A rendkívüli szentév mottója: „Irgalmasok, mint az Atya”. Ferenc pápa is fáradhatatlanul hirdeti Isten irgalmasságát. 2016. március 30-i katekézisében  így tanított: „Isten nagyobb a bűnünknél! Az ő szeretete olyan óceán, amelybe megmerítkezhetünk az elsüllyedés veszélye nélkül: megbocsátani Isten számára azt jelenti, hogy nekünk adja azt a bizonyosságot, hogy ő sosem hagy el minket.”

„Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Mielőtt eljövök, mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.”

Örökké irgalmas Istenünk, te lángra lobbantod a neked szentelt nép hitét, amikor évről évre visszatér húsvét ünnepe. Növeld kegyelmedet, amelyet megadtál nekünk. Add, hogy méltóképpen megértsük, milyen csodálatos, hogy megtisztultunk a keresztvíz által, újjászülettünk a Szentlélekből, és elnyertük a megváltást Krisztus vére árán. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen

  • 4 095