június 2023 hónap bejegyzései

Torbágyi Hírek 2023.06.25. Évközi 12. vasárnap  

jún. 27. kedd 18.oo – szentmise
júl. 1. szombat 18.oo – szentmise
júl. 2. vasárnap – Sarlós Boldogasszony

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél

  8.45 – szentmise

a temetőkápolnánál

  • Csütörtökön Szent Péter és Pál apostolok ünnepe A Magyar Katolikus Egyház jövő vasárnap tartja az ünnephez kapcsolódóan a péterfillérek gyűjtését. A befolyt összeget a Szentatya karitatív céljaira fordítják, mi hívek a felajánlott támogatással segíthetjük az Egyetemes Egyház leginkább rászorulóit. Előre köszönjük mindenki nagylelkű támogatását!
  • Jövő vasárnap július 2-a, Sarlós Boldogasszony ünnepe lesz. Ez az ünnep temetőkápolnánk búcsúja, a szentmisét a temetőkápolnánál tartjuk 8.45-kor, esős időben a templomban. Arról, hogy Sarlós Boldogasszony igazi hungarikum, a magyarság az aratás védelmezőjét látja benne, nemcsak az újszövetségi jelenetre emlékezik, alább olvashatunk.
  • A tanév végeztével szeptemberig szünetelnek a kedd esti felnőtt hittan órák is, továbbá a hétfői imacsoport alkalmai.
  • Július hónap során nem lesznek kedd esti szentmisék.
  • Az iroda egész nyáron ügyeletet tart keddenként.
  • A nyári szünet első hetében kisiskolások birtokolhatták a plébániát. A hittantábor fő témája a megszentelt élet volt. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a szervező és lelki hátteret biztosító világi lelkipásztori munkatársaknak, és a számos segítőnek, akik kitartóan részt vettek az eseményeken. Hálát adunk a karitász csoport tagjai, néhány lankadatlan szülő, fiatal fiúk és lányok önkéntes szolgálatáért, akiknek közreműködésével a Ritsmannos és Czuczoros gyerekek eljutottak a Budai várba, a Mátyás- és Sziklatemplomba, Péliföldszentkeresztre, és Majkra, az egykori karthauzi szerzetesek otthonába. A tartalmas kiránduló és lelki programokat délutánonként játék, foci, kézműveskedés tette felszabadulttá!

 Templomi közösségünk minden tagjának áldott, pihentető nyarat kívánunk!

 Június hónapban is bővelkedtünk lélekemelő, szívmelengető közösségi eseményekben:

  • 11-én Úrnapját nevéhez méltón ünnepelhettük gyönyörű virágdíszeinkkel és zengő szép énekkísérettel.
  • 18-án ministráns avatás keretében tizenöt fiatal tett fogadalmat és öltötte magára a megáldott és megszentelt ministránsruhákat az oltár körüli szolgálathoz. Több mint egy éve készültek kéthetente hittanórákkal, miseszolgálattal, közös játékórákkal. Előző nap kirándultak a Gellért-hegyre, többek között a Sziklatemplomba, ahol maga a rendházfőnök fogadta a csapatot.
  • 20-án István atya 50 éves szolgálatának aranymisés ünnepén telve volt templomunk, meghatottság és öröm volt érezhető, észlelhető. Boldog arcok tekintettek egymásra az agapén is, ahol az ünnepelt végig velünk maradt.
  • 24-én Székesfehérvárról Krisztusban megerősödve térhettünk haza a papszentelés – jubiláló papok emlékmiséjéről a felújított bazilikából. István atyát itt is örömmel köszöntöttük.

Sarlós Boldogasszony ünnepe

A kereszténység arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Szűz Mária az angyali üdvözlet alkalmával Gábriel főangyaltól tudta meg, hogy Erzsébet nevű előrehaladott korú rokona már hat hónapja gyermeket vár. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban szolgálatával segítségére lehessen. (Lk 1: 39-56) Erzsébet Áron családjából való, édesanyja, Eszméria, és Szűz Mária édesanyja Szent Anna, édestestvérek. Mária és Erzsébet tehát anyai ági unokatestvérek voltak. Erzsébetnek és Zakariásnak sokáig nem lehetett gyermeke. Későn született gyermekük Keresztelő János, Jézus előfutára volt. Tanulhatunk a Szűzanyától áldozatos szeretetet; segítsük idősebb társainkat, a gyengélkedőket! Minél nagyobb szeretetet gyakorlunk valaki felé, annál értékesebb lesz az áldozatunk. Szűz Máriának hosszú utat kellett megtennie, mire Erzsébet nénjéhez ért, aki különösen rászorult a szeretetére. Az ünnep liturgikus neve „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél”, latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis. Ehhez a látogatáshoz kapcsolódik Mária csodaszép hálaéneke, a Magnificat.

„Lelkem magasztalja az Urat és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad. Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában gőgösöket, letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte. Az éhezőket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el.” (Lk 1,46-55)

Az ünnep vonatkozása a rózsafüzérben az örvendetes rózsafüzér második titkának ünnepe.

Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. Ferencesek kezdték ünnepelni és terjeszteni a 13. sz. folyamán július 2-án, ami Keresztelő Szent János születésének nyolcadát követő nap. A 14. sz-ban a nyugati egyházszakadás napjaiban az egész egyházra kiterjesztette VI. Orbán pápa, aki a látogató szűzhöz könyörgött, hogy hozzon boldogságot a bajokkal küzdő egyházba, ahogy Zakariás, Erzsébet férjének házába vitt. Az ünnepet a II. Vatikáni Zsinatig július 2-án tartották, 9 nappal Keresztelő Szent János június 24-én ünnepelt születése után, ahogy azt az ősegyházban megszokták, amikor Mária búcsúzik és hazaindul. A II. Vatikáni Zsinat a vizitáció ünnepét áthelyezte május 31-re, mert az ünnep napjának megválasztásába hiba csúszott, a várandósság, a látogatás és a szülés idejének tekintetében. Ez lehet az oka, hogy a 18. sz-ban törölték a hivatalos római naptárból, a világegyház az áthelyezett napon üli meg a vizitációt.

Magyarországon, és még néhány országban azonban napjainkban is hagyománytiszteletből maradt az eredeti dátum, július 2-án ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. S mivel ez a nap az aratási munkálatok kezdetének ideje, ezért az ünnep jellegzetes magyar népies neve Sarlós Boldogasszony, ami nem függ össze az eredeti egyházi elnevezéssel, hanem az aratás kezdetére utal.

Magyarországon a 15. sz-tól vált Sarlós Boldogasszony tiszteltté, majd a barokk időkben teljesedett ki. Hogy a többi Mária – Boldogasszony ünneptől megkülönböztessük, a Sarlós előnevet kapta. Az elnevezés arra utal, hogy a 18. sz-ban még az asszonyok arattak sarlóval, és nyomukban járva a férfiak kötözték a kévét. Ez csak később, a jóval nagyobb fizikai erőt kívánó kasza használatának elterjedésével változott meg. A nép szimbolikus szemlélete vallási értelmezésben összecseng azzal, hogy amit Szűz Mária learat, azt fia összegyűjti, és elválasztja a búzát a konkolytól, azaz ítélkezik az emberek felett. Nem véletlen, hogy Boldogasszonyunk jele a holdsarló (a hold, mint a nőiesség jelképe). Igazi hungarikum, hogy a magyarság az aratás védelmezőjét látja benne, és nem csak az újszövetségi jelenetre emlékezik. Népünk többnyire nem Péter-Pálkor, június 29-én kezdte az aratást, ahogy a kalendárium előírta, hanem e Boldogasszony-ünnep másnapján. Az aratás a parasztember életében és munkájában a legnagyobb események egyike volt, amelyre még a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készült. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér Isten ajándéka. A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek. Boldogasszony a szegények, a szükségben szenvedők, a betegségben, fogságban sínylődők pártfogója, a halottak oltalmazója. A várandós édesanyákra is ő vigyáz. E napon sokfelé tartanak templombúcsút. Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag. Az e napon szedett gyógynövények, gabonafélék szentnek számítottak, a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek valót szedtek, ugyanakkor szegényeket istápoltak. E napon csak jelképesen dolgoztak, ünneplő ruhát öltöttek, aratás megkezdése előtt a munkások a templomba mentek, a pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött szent rítushoz illő áhítattal, tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal a búza elé térdepeltek és imát mondtak. A munkát a föld szent, napkeleti sarkában kezdték, az első két kévét keresztbe rakták. A kicsi kezdő kéve neve Jézus volt, ezt körbetérdepelve köszönték meg az Úrnak a termést. A Jézuskéve szalmája került karácsonykor a születés asztala alá: Jézusnak Jézussal ágyaztak. Új vetéskor kimorzsolták belőle a szemet, és a vetőmag közé keverték, hogy az elvetett búzán is Isten áldása legyen. Sarlós Boldogasszony napján valami beteljesül, befejeződik az élet, „a búza beérett”. Az életet jelentő kenyérgabona tiszteletéről szól mindez, amely mindmáig tovább él a Krisztus testeként tisztelt szent ostyában.

Képviselő-testületi ülés összefoglaló 2023. június

A Torbágy Római Katolikus Plébánia képviselő-testülete jún. 14-én ülést tartott. A megbeszélésen az alábbi kérdéseket tárgyalták meg:

  1. Nyári plébániai gyermektábor Június 19-23. között alsó tagozatos gyermekek részére tábort szerveztünk a plébánián.
  2. Nyári plébániai ügyelet Július hónapra beosztottuk a plébániai irodai ügyeletet.
  3. Kápolnabúcsú – Sarlós Boldogasszony ünnepe Július 2-án – jó idő esetén – a vasárnapi szentmisét a temetőkápolnánál mutatjuk be.
  4. Templombúcsú – Rozália kápolna búcsú Szeptember 2-án, szombaton 18 órakor a szentmise a Rozália kápolnában lesz. Templomunk búcsúját szeptember 10-én tartjuk.
  5. Őszi zarándoklatok Október 14-én zarándoklatot szervezünk Győrbe. Augusztus végén – szeptember elején a Karitász Csoport tervez zarándoklatot Türjére. A részletekről később adunk tájékoztatást. Hirdetéseinkben felhívjuk a figyelmet a környező egyházközségek, és a Székesfehérvári Egyházmegye zarándoklataira, közösségi eseményeire.
  6. Közmű (gázszolgáltatási) szerződés Törvénymódosítás miatt lehetőség van a plébániaépületben a kedvezményes lakossági egyetemes gáztarifára váltani. Hogy a fogyasztási limitet ne haladjuk meg, a „külsős” rendezvények szervezőitől emelt összegű fűtési hozzájárulást kérünk.
  7. Poroltó készülékek Elvégezzük a meglevő poroltó készülékek éves karbantartását, és egy új poroltó készüléket szerzünk be.

Torbágyi Hírek 2023.06.18. Évközi 11. vasárnap  

jún. 20. kedd 18.oo – szentmise
jún. 24. szombat 18.oo – szentmise
jún. 25. vasárnap   8.45 – szentmise
  • Hétfő este fél 7 – fél 8-ig plébániánk Szentlélekben való megújulásáért imádkozunk a templomban. Mindenkit szeretettel várunk!
  • Amint korábban is hirdettük, jövő vasárnaptól szeptemberig szünetelnek a gyerekmisék.

Torbágyi Hírek 2023.06.11. Úrnapja

jún. 13. kedd 18.oo – szentmise
jún. 17. szombat 18.oo – szentmise
jún. 18. vasárnap  8.45 – szentmise

11.15 – szentmise

  • Ma átadhatjuk adományainkat kárpátaljai testvéreink javára.
  • Kedd este fél 8-9-ig folytatjuk az evangéliumról szóló tanulmányainkat a plébánián. Mindenkit szeretettel várunk!
  • Pénteken, 16-án délután 4 órakor a Czuczor Gergely Katolikus Általános Iskola 8. osztályosainak ballagási szentmiséje lesz templomunkban. Szombaton délelőtt és vasárnap délután a leendő első osztályosok családi napjának ad otthont plébániánk. Az iskola Te Deum tanévzáró szentmiséjére jún. 21-én, szerdán délután 5 órakor kerül sor.
  • Jövő vasárnap, 18-án a reggeli szentmisén ministráns avatás lesz. Bő egy éves felkészülést követően kerül sor 15 fiatal oltár körüli szolgálatának megerősítésére. Addig is imádkozzunk a gyermekekért, hogy Isten iránti szeretetük tovább gazdagodjon!
  • Gyerekmisét a nyári szünet idejében nem tartunk, az utolsó gyerekmise jún. 18-án lesz, utána legközelebb szeptemberben.
  • Ma a szentmise után vonuljunk ki a templomból Úrnapi körmenetünkre, ünnepeljük együtt a világban Krisztus Testének és Vérének főünnepét! A Turwaller Musikfreunde Egyesület fúvószenéje is kísér minket. Virágszirmokat szóró kislányok a fehér „gyermek-zászló” mellett gyülekezzenek!

Torbágyi Hírek 2023.06.04. Szentháromság vasárnapja

jún. 6. kedd 18.oo – szentmise
jún. 10. szombat 18.oo – szentmise
jún. 11. vasárnap  8.45 – szentmise
  • Most vasárnap, jún. 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután ½ 5-kor csatlakozunk az országos harangozáshoz, majd 5 órától a megemlékezéshez, amelyre Tarjáni István polgármester úrtól meghívót kaptunk, és plébániánk közössége nevében koszorúzunk.
  • Elsővasárnap van, este 6 órakor lesz szentségimádás a templomban, a délután 3 órás most elmarad.
  • Hétfő este fél 7 – fél 8-ig plébániánk Szentlélekben való megújulásáért imádkozunk a templomban. Mindenkit szeretettel várunk!
  • Jövő szombaton és vasárnap átadhatjuk kárpátaljai testvéreink megsegítésére szánt adományainkat.
  • Jövő szombat Úrnapja előestéje, amikor hagyományosan szentségimádást tartunk templomunkban. Idén 10-17 óráig lesz lehetőségünk az Úr Istennel csendben együtt lenni. Az egész napos szentségimádás egy-egy órájára jelentkezhetünk az alábbi táblázatban: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1FoFWqctVoM8KASn7c7kYniMszv0XqI-moDoIJMYVFK8/edit?usp=sharing
  • Jövő vasárnap, jún. 11-én Úrnapja lesz, Krisztus Testének és Vérének főünnepe. Szeretettel hívjuk a régi és új segítőket az Úrnapi sátrak díszítésére és a virágszőnyeg készítésére! A sátrakat plébániánk közösségei díszítik, a templom körül lezárt útszakaszon a virágszőnyeget közösen készítjük reggel 6 órától, egy család vagy baráti közösség vállalhat 2 m-es szakaszokat. Szirmokból kirakott képek a plébánia bejáratánál és a sátrak előtt is készülnek. A parkolókat tudjuk használni.

Az Úrnapi szentmise idén reggel ¾ 9-kor kezdődik, csak ez az egy szentmise lesz! Utána a körmenet a korábbi években bejárt útvonalon halad hangosítással és a Turwaller Musikfreunde Egyesület fúvós-zene kíséretével. A sátrak között óvodás és alsós kislányok fehér öltözetben kiskosárból virágszirmot hinthetnek, hívjuk a frissen elsőáldozottakat is, ők mindannyian a fehér „gyermek-zászló” mellett gyülekezzenek a szentmise után!

Virágszirmokat megelőző szombat reggel 8-9-ig, vagy délután 5-6-ig lehet a plébániapincébe hozni, ill. vasárnap a helyszínre, lehetőleg színenként külön csomagolva. Várjuk azok jelentkezését, akik díszítést vállalnak, vagy szirmokat, virágokat tudnak hozni a szőnyeghez, sátrakhoz: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1lzOnJNk0cY46Lw26OvnnB9DNJDT0YdgOlneQtciJEqs/edit?usp=sharing

Kérjük, akit megszólít ez a felhívás, iratkozzon fel a táblázatba!

Idősebb testvéreinkhez házhoz megyünk a virágokért, tőlük telefonszámot vagy lakcímet kérünk a sekrestyében.

Szentháromság ünnepe – Festum Trinitatis

A nyugati keresztény egyházakban elterjedt háromszemélyű egy Isten ünnepe, mely pünkösd után az első, húsvét után a nyolcadik vasárnapon van. Az ünnepet először a 10. sz. elején tartották meg, de a pápák sokáig vonakodtak, hogy külön meg is szenteljék, hiszen a hittitok magasztalása minden nap, minden istentiszteleten, minden imádságban előfordul. Végül 1334-ben egyetemesen elrendelték ünneplését a római katolikus egyházban. Népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette. A görögkatolikus egyházban ez az ünnep pünkösdhétfőn van, az ortodox egyház pünkösdkor tartja. Legkorábbi lehetséges dátuma május 17., legkésőbbi június 20. Székelyföldön kicsipünkösdnek nevezik.

A Szentháromság kultusza a barokk vallásosságban új hangsúlyozáshoz jutott. Ez az egyházművészetben és a városképeken is visszatükröződött: a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise, teljessége megfelelt a barokk hierarchikus szellemnek, summázó készségnek. Szentháromság tiszteletére szentelt templomaink már a középkorban föltűntek, de a 18. sz-ban, a pestisjárványok szorongásai között egyenesen korjellemzővé váltak.

A Szentháromság titkát a kinyilatkoztatásból ismertük meg. Jézus megkeresztelkedésekor megnyílt az ég, a mennyből az Atya szózata hallatszott és a Szentlélek galamb képében szállt alá. Jézus megbízta tanítványait: Tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya, és a Fiú, és a Szentlélek nevében. Isten az Atya, Isten a Fiú (Jézus Krisztus), Isten a Szentlélek. Három személy, egy Isten. Ez a Szentháromság titka.

Több, mint másfél milliárdan vagyunk az Atya és Fiú és Szentlélek nevében megkeresztelve. Sokfelé alkalmazzuk a háromszög alakú Szentháromság-szimbólumot, sok városunk terét díszíti szentháromság-szobor.

Keresztvetésed legyen tudatos hitvallás és őszinte ima!

  • 4 031