Torbágyi Hírek 2021.03.21. Nagyböjt 5. vasárnapja

• Ma országos gyűjtést tartunk a Szentföld javára. Adományainkkal támogassuk a szentföldi kegyhelyek fenntartását!
• Pénteken keresztúti ájtatosságot tartunk a templomban.

• Szombatonként délután fél 6-tól gyóntatás van templomunkban. Ne feledkezzünk elvégezni húsvéti szentgyónásunkat!
• Jövő héten virágvasárnappal kezdetét veszi a nagyhét. Barkaágak megáldására és körmenetre idén nem kerülhet sor. A szentmisén átelmélkedjük Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
• Még a héten dobhatunk adományt a főbejáratánál lévő “Karitász” perselybe,  vagy utalhatunk az  Ohmüllner Márton Alapítvány K&H Banknál vezetett bankszámlájára: 10403208-50526776-90661004. A közleménybe írjuk be “Karitász”. Mivel idén nagyböjtben nincs lehetőség élelmiszergyűjtésre, ezért ezzel a lehetőséggel élhetünk. A befizetett támogatásokból tartós élelmiszereket vásárolunk, amik “egységcsomagokban” jutnak el a nehéz körülmények között élőkhöz még húsvét előtt. Hálásan köszönjük mindenki támogatását!

Országos gyűjtés a szentföldi keresztények megsegítésére

A Szentszék a nagyböjti időszakban az ősi hagyományt követve idén március 21-én gyűjtést hirdet a templomokban a Közel-Keleten nehéz körülmények között élő keresztények javára, ahogy Szent Pál a korintusi testvérekhez fordult, és bátorította őket, hogy nagylelkűen segítsék a jeruzsálemi, szűkölködő híveket. A szentatya szavai szerint “mindannyiunk felelőssége, hogy a szolidaritás cselekedeteivel a reménység magvait elhintsük”. A pápák 1618 óta kérik a keresztények imáit és adományait nagyböjtben a Szentföldön élő keresztények támogatására. A Katolikus Egyház világszerte minden évben, s az utóbbi esztendőkben hazánkban is megrendezi e gyűjtést. Most vasárnap az ország valamennyi templomában a szentmisék perselypénzét e célra fordítják. „A háborús viszonyok és a munkalehetőség hiánya miatt a kis keresztény közösségek napról napra fogynak, kilátásaik bizonytalanok, igen sokan elvándorolnak. Ha a szentföldi testvéreink jelenléte megszűnik, akkor eltűnik az élő tanúságtétel is a Szentföldön, és a szent helyek múzeumokhoz hasonlítanak csupán. Nélkülözhetetlen, hogy Jézus működésének, halálának és feltámadásának helyszínén élő keresztény közösség tegyen tanúságot hitünkről!”’ (VI. Pál)
Miért részesíti megkülönböztetett figyelemben az Egyház a Szentföldet és az ott élő keresztény közösségek sorsát?
Szentföldről indult útjára a kereszténység. Krisztus szülőföldjén azonban, amely három monoteista vallásnak is a bölcsője, sok évszázada a puszta fennmaradásukért küzdenek a keresztények, és az utóbbi évtizedekben számuk évről évre apad.
Jelenleg Izrael lakosságának mindössze 2 százaléka keresztény. A háborús viszonyok és a munkalehetőség hiánya miatt a kis keresztény közösségek napról napra fogynak, kilátásaik bizonytalanok, igen sokan elvándorolnak. Nagy segítséget jelentettek a helybeli keresztények számára a szentföldi zarándokutak, amelyek több ezer hívőt juttattak munkához és ezáltal megélhetéshez, de a háborús viszonyok miatt egyre kevesebb zarándok érkezett. Igazi megoldás a Szentföld békéje lenne, még II. János Pál pápa kérte a katolikusokat, hogy buzgó imádságban forduljanak Istenhez annak érdekében, hogy megszűnjön a gyűlölet és a háborúskodás a Szentföldön.